• Rólam
  • Kont@kt
    • Együttműködés
    • Vendégblogger
  • Smink
    • Napi smink
    • Extrém
  • Tesztek
    • Arcápolás
    • Sminktermékek
    • Hajápolás
    • Testápolás
  • Tippek
  • Tutorial
    • Step by step
  • Parfüm
  • Vendégposztok
  • Köröm
  • Lelőhely
  • Inspiráció
  • Érdekességek
  • Egyéb
    • Link Love

4/29/2012

Írjunk blogot, de hogyan?



Ide akartam egy kellően vicces képet, de semmi jót nem találtam, maximum politikai kicsengésűt, aztmegazérttalánmégsem.

Nem szándékozom megmondani soha senkinek, hogy hogyan legyünk sikeres bloggerek vagy mitől fognak minket nagyon sokan olvasni. Nem azért, mert nulla érzékem van az önmarketinghez vagy épp azért, mert egyszerűen álszent dolognak tartom; harmadrészt pedig erre úgysem lehet jól válaszolni szerintem.


Persze bárki leírhatja egy 'hogyan poszt' keretében neki éppen mi tetszik és mi nem, pár szaftos közhellyel tarkítva, de személy szerint jobban szeretem az olyan bejegyzéseket, amiknek van némi alapjuk is.

Épp ezért más szemszögből közelítem meg, próbálok csak az írástechnikai részére koncentrálni a dolognak. Lassan két éve kezdtem ezt a blogot és szeretném azt hinni, hogy ez idő alatt sokat fejlődött az írásom is; mondjuk úgy, velem együtt változott. Szerencsére pontosan tudom mennyire távol vagyok attól, amit én is tökéletesnek tartanék, de minden nap dolgozok rajta, hol többet, hol kevesebbet. Maga az írás és nyelv elég régóta érdekel, de leginkább az, hogyan lehet jól átadni egy bizonyos jelentést. Másrészt kiélhetem egy kicsit a grafomániám papírfelhalmozás nélkül.

Valljuk be, hogy a blog egy nagyon jó dolog, a hobbid kapcsán fejlődhetsz, rájössz azokra a hibákra, amik talán soha nem jutnának eszedbe a billentyűzet nélkül. Ezenkívül azoknak, akik írással szeretnének foglalkozni komolyabban, még referencia is lehet a későbbiekben. Ezért szeretnék útjára indítani egy másik blogot majd, ha valaha kitalálom a címét, aminek semmi köze nem lesz a szépségápoláshoz, sőt... 

Talán érdemes kitérni még arra, hogy az online írás és olvasás és teljesen más kultúrát követ, mint nyomtatott társa. Amíg az utóbbinál nagy segítség a talpas betű, itt akár zavaró is lehet. Illetve monitoron az emberek nem szeretnek sokat olvasni, ezért törekedni kell a tömörítésre - ez a "meglátok egy 85 görgetéses bejegyzést és inkább el sem olvasom" problémája... Érdemes a lényeges infókat esetleg többször hangsúlyozni vagy összefoglalni. Az internetes szöveget muszáj tagolni, esetleg képekkel lazítani, kiemeléseket használni egy hosszabb résznél - ezek mind könnyítik az olvashatóságot.

No, csapjunk is bele!

Legyen stílusod!
A stílus egy rettentően fontos dolog, annyira jó olyan bloggereket olvasni, akiket már pusztán a szóhasználatukról fel lehet ismerni. Bárki le tudja írni, hogy valami tetszik-e neki vagy sem, a lényeg mégis azon van hogyan fejezi ki magát. A bjúti szcénából senkit sem szeretnék kiemelni, de ajánlom figyelmetekbe a blog.hu-n virágzó véleményblogolást, humorral fűszerezve, isteni!

Engem személy szerint két dolog zavar nagyon. Az egyik a már-már emesenbeszélgetésbe átcsapó, teleszmájlizott, "elvesztettem a fonalat, mit szeretnél mondani?", logikátlan posztok. A másik, ennek elsőre szöges ellentettjének tűnő, mégis közeli vérrokona: a 'hivatalos' blognyelv. Nem tudom miért rögzült bele pár emberbe, ráadásul nem is BRFK-szóvivők. Itt arra gondolok, akik nagyon hivatalosan akarnak írni, terjengős szerkezetekkel, a lehető legegyszerűbb helyett.

Kitérő: A csajos stílus
Ez olyasmi, amit a magazinok próbálnak alkalmazni, inkább kevesebb sikerrel. Ez egy tipikusan csacsogós, sokjelzős, könnyed szöveg. Sokáig meg akartam tanulni, hogy lazítsa az én adatközpontú, néha túl szikár közlésmódom.

Ezzel egy újabb ponthoz értünk: légy egyszerű és egyértelmű, de tartalmas!
Nehéz úgy írni, hogy azt mindenki megértse vagy hogy mindenki nevessen a humorunkon. A tökéletes az, ha valaki közérthető, nem az atomfizikusokat szeretné megszólítani, de nem is nevetségesen egyszerű. Magyarul úgy kéne írni, ahogy a barátaiddal beszélgetsz, csak hagyd ki a bazdmegeket csúnya szavakat. Merem feltételezni, hogy a többségünk nem tőmondatokban kommunikál, ezért ne erőltesd. Zavaró. A másik, ami még az, ha valaki kikérdez a szövegből. Nem arról van szó, hogy az olvasót ne lehetne megszólítani, de egy mondat végére odabiggyesztett „ugye csajok?” nem nyerő.

Orwell írta azt, hogy az üres frázisokat, a logikátlan képeket kerüljük el, ne írjunk le ostobaságokat, értelmetlen mondatokat - igaza volt. Viszont találjunk ki saját hasonlatokat, amikkel áttudjuk adni azt, hogy milyen is az, amiről írunk - ezt meg már félig én is mondom. Nem tudom ki volt az az író, aki mindig egy kis noteszba felírta, ha eszébe jutott valami szellemes, egyedi hasonlat vagy éppen megtetszett neki egy mondat, amiről úgy gondolta később felhasználhatja - ezt én is szoktam egy word fájl keretein belül. Megjegyzendő még az, ha van a posztunknak egy logikai váza, akkor sokkal könnyebb bemutatni valamit.

A magyar blogokban sokszor látom azt, hogy szeretik húzni az olvasót vagy szimplán hülyének nézni, ez is egy 'ne tedd'. Jellegzetes helyük a facebook, de nem tudom elhinni, hogy bárkinek ennyire kellenének a kattintások. „Majd kiderül”, „majd meg tudjátok”, „Melyik érdekel titeket legjobban? Szavazzatok, arról lesz bejegyzés!” [persze nem arról lesz]. Ugrás előtt sem lenne szabad, pár sorban azért mégis csak illik felvázolni miről szól a poszt és nem „majd kiderül”, az emberek nem időmilliomosok.

Helyesírás, írásjelek meg úgy általában az anyanyelvünk tisztelete
Annyira evidens, hogy írj helyesen vagy legalább próbáld meg és használd jól a központozást, de ne halmozd, ne írj magyartalan mondatokat, passzív szerkezetet. Jó dolog, hogy a véleményünket írjuk le, de talán a »meg vagyok vele elégedve« elég kevéske. Komolyra fordítva a szót, most nem szeretnék kiragadni sehonnan olyan sorokat, ahol három passzív mondat követi egymást, ez számomra könnyfakasztó. Vagy éppen a kétszavas mondatok, amiket használhatunk ügyesen, jó stíluseszköz lehet, viszont amikor látszik, hogy ez nem tudatos, akkor baj van. Nem vagyok egy nyelvtannáci, de azért illik tudni, hogy nem létezik muszály.

Szégyen ezt mondani, hiába csodálatos nyelv a magyar, sokszor úgy érzem az angol egy jobb közeg, mert plasztikusabb, több jelentésvesztés nélküli játékot enged meg a nyelvtan, ezért irigylem a külföldi bloggereket. Ha lenne több időm, akkor biztos átírnám a posztjaim angolra is.

Címek, idézetek ésatöbbi megjegyzendő
Megfontolandó, hogy milyen címet adunk. Legyen érdekes, kattintékony vagy inkább lényegretörő? Ez mindig egy nagy dilemma, de egy biztos: ne legyen hosszú. Én egyszerűen nem tudok jól címet adni, azért maradok a termékek nevénél, nem kreatív, ez van.

Az idézeteket kerüljük, mert a google a sok idézetet tartalmazó posztokat hátrébb rangsorolja a keresőben. Ezenkívül az emberek hajlamosak azt hinni, hogy elolvastak valamit egy helyen, akkor a másik blogban is ugyanaz lesz. Ezért sem jó sajtóközleményeket kirakni, de ez választékosabban nem fért bele ebbe a bejegyzésbe, így pár napon belül azt is posztolom. Én például szeretem belinkelni mások bejygzéseit is, ha például szebbek a képek, mert jobban visszaadják a színeket vagy szerencsésebbek a fények. Persze nem kutatok fel mindent, mert ez lehetetlen 24 órában.

Saját hibáim
Habár irtom a fentebb sorolt hibákat, azért nekem is becsúszott már pár, nem tagadom. Vannak elgépeléseim, amiket nem is biztos, hogy észreveszek a lendület hevében, igyekszem-igyekszem, de ez néha nem elég. Mivel azt tapasztaltam, hogy az emberek nem vevők a szarkazmusomra, így a humor egy része is kimarad, ahogy a nyelvi játékok is, szintén ilyen okokból. Szeretek sokat írni és nincs ember, aki elolvasná; használok néha szerencsétlen szerkezeteket; túl sok írásjelet, néha olyanokat is, amiről a normális földi halandó nem is tudja mi az - néha viszont kihagyok vesszőket. Sok a zárójelem, amik szintén nem jók, mert megtörik a gondolat menetét. Habár a bejegyzéseim teszteknél kívülről-befelé haladnak logikailag, ez lehet nem épp a legjobb. Nem szeretek leírni, megjegyezni számomra triviális dolgokat, pedig szükség lenne rá - ilyenkor esek át a ló túlsó felére és még azt is képes vagyok lefényképezni, hogy egy krém milyen. Ez is a termékhez tartozik, tagadhatatlan, de talán már nagyon szájbarágós és bizonyára vannak olyanok, akiket ez idegesít. Egy szó mint száz: még van hova fejlődnöm.

Mindezt azért írtam le, mert nem csak másokkal vagyok kritikus, hanem magammal szemben is ugyanúgy és fontosnak tartom, hogy ne kezdjünk el úgy blogolni, ha nem ismerjük fel a saját hibáinkat vagy nem tudjuk elviselni az építő jellegű véleményeket.

A végére hagytam egy pontot, amik engem kifejezetten zavar. A cikk elnevezés, ezen mindig mosolygok - „oké, oké, cikket, szerencsére nem tényfeltáró riportot”. Ez egy olyan pont, amin lehetne vitatkozni, megállja-e a helyét vagy sem, én pusztán nem szeretem.

Normális ember nem ír ilyen hosszan és különben is: aki ezeket mind betartja az vagy egy született géniusz vagy csak egy jól programozott szépírógép. 

22 megjegyzés:

  1. phoenix29/4/12 11:05

    Szia!

    Nagyon hasznos volt az írásod :) Jó, hogy valaki ebből az irányból is megközelíti a kérdést.
    Lehet, hogy nagy kérés, de rápillantanál a blogomra, és megmondanád, hogy mit gondolsz az írásmódomról, a stílusomról?
    Amit tudok magamról: baromi terjengősen írok, néha kacifántos mondatokban, olyan kifejezéseket használva, amiket kis túlzással "lehet, hogy csak én ismerek" (barátom állandóan kiröhög, hogy "de ilyen szó nem létezik"). De ez én vagyok, imádok írni, hallatni a hangom (jó, ez nem éppen megfelelő kifejezés ide), véleményt nyilvánítani, és ilyen a stílusom. Sajnos lehet, hogy ez az olvasó szempontjából nem ennyire mókás, és fárasztó olvasni, nem tudom.
    Köszönöm szépen a véleményedet! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Monday3/5/12 20:55

      Ha lesz egy kis időm, akkor majd írok egy rendes választ is. Bocsi, csak a következő egy hétben még meghalni sem lesz időm.

      Törlés
    2. Monday3/5/12 21:29

      No, beleolvastam, mert nem hosszúak a posztok annyira.

      Szerintem nem írsz rosszul, néhol van szóismétlés, de ez igazából mindenkinél megesik, ha normális keretek közt próbálja tartani a blogra szánt időt. Kivételek azok a zsenik, akiknek jön az írás valami isteni szikrától vezérelve. Engem nem zavarnak a kitalált szavak, ha azok illenek oda. Az jobban zavar, amikor véletlenül összecserélünk két szót, például kakasordító. Nem a legjobb példa, nem jutott más eszembe.

      Szóval csak így tovább!

      Törlés
    3. phoenix4/5/12 13:27

      Köszi szépen a véleményt :) Kakasordító, ez vicces :D

      Törlés
    Válasz
  • wishes29/4/12 11:17

    Szuper volt ez az írás, érdekes, én sosem gondolkodom, hogy jól írok-e, csak írok. Egy valamire viszont kínosan ügyelek, hogy sose írjam bele egy termékelemzésbe, hogy ujjlenyomatgyűjtő a csomagolása, attól más blogokon is kiráz a hideg... :D Node ennyi.. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Monday3/5/12 21:29

      Ezen még sosem gondolkoztam, hogy zavaró-e, ha valaki beleírja. :D

      Törlés
    Válasz
  • Velvet FizZ Blog29/4/12 11:34

    Nagyon jó bejegyzés!

    Nálam a címek mindig csakúgy beugranak, és általában arra jutok hogy igen, ez találó, és nem vetem el :)

    Amire kínosan ügyelek, az az áttekinthetőség, a helyesírás, a lényegi tartalom, a fogalmazás, és a képminőség.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Monday3/5/12 21:30

      Helyes-helyes! Úgy irigylem azokat, akiknek "csak úgy beugranak" a címek. *-*

      Törlés
    Válasz
  • spacegirl29/4/12 11:44

    TLTR :) Egyébként az ilyen leírásoknak egy része teljesen szubjektív, és ha mindenki csak akkor írna blogot, ha frappáns a stílusa (ki szerint?!), tökéletes a helyesírása és a nyelvhelyességgel sem áll hadilábon, ráadásul olyanok a fotói, hogy azok a Vogue-ban is megállnák a helyüket, akkor nagyon kevés tartalom lenne a neten. Nekem az a véleményem, hogy virágozzék minden virág, azután majd kiválasztom, hogy mi üti meg azt a szintet, ami az elvárasaimnak megfelel. Gondolj bele, hogy mennyire más igénye van pl. egy 15 évesnek meg egy 30 évesnek mindenféle szempontból... És lehet, hogy azt gondolod, hogy milyen frappáns a stílusod, valakinek pedig pont nem jön be vagy csak simán nem érti.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Monday29/4/12 12:57

      Oda is írtam, hogy normális ember nem ír ilyen hosszan. Haha.

      Azért az internetben van valami halandó báj azzal együtt és pont azért, mert a blogokat nem profik írják.

      Amúgy nem akarom én megmondani senkinek, hogy hogy kéne, ezek csak tanácsok. Szeretném azt hinni jobbak, mint a ne legyen 3 sávos a blogod, mert az nem jó és legyenek szépek a színek is. A stílus meg olyan dolog, hogy inkább legyen, még mindig jobbak az esélyeim vele, mint nélküle. :)

      Törlés
    Válasz
  • stenonis29/4/12 12:06

    Szerintem teljesen korrekt bejegyzés. Nem nagyon akarom osztani az észt, mert én teljesen más jellegű blogot írok. De mint olvasó, én nem bánnám, ha néha kevesebb, de értékesebb tartalom lenne a neten. Valóban, ki tudom választani, milyen blogokat olvasok, melyek azok, amik megfelelnek az elvárásaimnak. De, amikor kifejezetten egy dologra keresek rá a neten, és már az ötödik életlen képpel, és semmitmondó, információ nélküli szöveggel találkozom, azt elég elkeserítőnek tartom. Rengeteg dolog szubjektív ebben a témában, pl a stílus kérdése, de vannak olyan alap dolgok, amikre mindenkinek törekedni kéne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. spacegirl29/4/12 12:24

      ez kb. ugyanolyan szélmalomharc, mint a "lopás" ellen küzdeni a neten. álmodozni meg edukálni persze nem árt :)

      Törlés
    Válasz
  • Julcsi29/4/12 12:11

    Nagyon tetszett a bejegyzés! :)

    Az én blogom még igen friss húsnak számít, szóval mostanság elég bőszen olvasgattam a hasonló posztokat, de sokszor ironikusnak éreztem, hogy olyan ember ad tanácsot, aki írásban ugyan tapasztalt, mégis elképesztő szövegformázási, vagy nyelvtani hibákat ejt, úgyhogy az ilyen írások nem sokat adtak hozzá az életemhez. Épp ezért mindig kétkedve olvasom őket, nem beszélve arról, hogy a legtöbb hasonló bejegyzés folyton ugyanazokat a dolgokat sorolja fel, pedig ezeknél többre van szükség, és ezt Te végre leírtad. :)

    Nekem is van még hova fejlődnöm, elég sok zárójelet használok - igaz, annyira nem törik meg a gondolatmenetet -, de hát az ember folyamatosan fejlődik hál'Istennek. Majd ha már túl leszek pár száz poszton, biztos megírom a magam listáját. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Monday3/5/12 21:40

      Köszönöm. Nekem is feláll a hátamon a szőr attól, hogy "legyen szép a design, legyen könnyen olvasható".

      A zárójel mindig megtöri az olvasás folyamatosságát, ha a gondolat menetet nem is. Én például elolvasom zárójellel is az adott szövegrészt és nélküle is, mert mindkettőnek meg kell állnia a helyét.

      Törlés
    Válasz
  • Calo(z)29/4/12 12:34

    Most sem csalódtam benned, nagyon jó post lett! Abban egyetértek spacegirlel, h mások az igények tini korban és 30 évesen, de mivel én 30+ vagyok, így nem tudok, és szerintem nem is akarok "tininyelven" írni. Engem az borzaszt el, amikor ezt valaki mégis megpróbálja.

    A csevegős, magazin stílust sem kedvelem. A pécsi gyorson szódával elmegy, de semmi hozzáadott értéket nem képvisel.

    Wishes írta az ujjlenyomat gyűjtő csomagolás problémakörét- Igen, felvetődik, h mikor és mennyi elég. Én sem szeretem a túlaggódott teszteket, de ha ezzel felhívja valaki a figyelmet rá, hogy 1,5 g termék nem ér meg 17500 forintot, akkor megköszönöm.

    Nem akarok az ujjlenyomatgyűjtésen agonizálni, de nekem az elég nagy probléma, mert csúnya a fotókon. Nem 1 rúzs tesz végezte emiatt a kukában. Utálom fényesre törölgetni a felületeket. Már próbáltam szűrűvel is fotózni, de persze az eredmény ugyanaz. Ettől függetlenül valakit még lehet, h zavar ez, mert sokan xy laptopot sem vesznek meg, ha fényes fekete műanyag.

    Néha próbálok becsempészni némi humort a blogra, de nem mindenki vevő rá, szerintem sokaknak le sem esik, vagy csak végiggörgetik a bejegyzést a képek miatt és továbbkattintanak.

    Mindig örülök, ha látom, hogy valaki magához képest is fejlődött. Tudnék is most konkrét példát is mondani, de ennek most nincs itt az ideje.

    Napok, sőt hetek óta hasonló gondolatok foglalkoztatnak, de egyenlőre még nem volnék képes elfogultság nélkül írni róluk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. wishes30/4/12 11:46

      Tesztelésnél tök idegesítő, ez tény, de fölösleges azzal fárasztani az olvasót, hogy mennyit szenvedtél a képpel, mi hányszor lett újrafotózva, mert az who cares...
      Amúgy a te blogodon pont baromi szépek és igényesek a képek, látszik h foglalkozol vele.

      Törlés
    Válasz
  • bettynova29/4/12 23:43

    Nekem az a legnagyobb bajom, hogy én "élőben" (sőt holtában sem) nem vagyok az a szószátyár gyerek. Tehát az írott stílusom sem tükrözi teljesen a személyiségemet, igyekszem nyitottabb lenni, mind írásban, mind szóban, de ez még csak egy fejlődésben lévő "projekt", hogy ilyen szépen, magyarosan fejezzem ki magamat.
    Kicsit irigyellek Mara, mert olyan okos vagy és gyorsan vág az eszed, hiába az általad introvertáltnak mondott személyiséged, mégis tök jól ki tudod vágni magad egy kellemetlenebb szituációból is. Gondolok itt az első bloggertalálkozó bemutatkozásra, de lehet túl sok következtetést vontam le egy kis dologból. Ha igen, akkor bocsánat!

    VálaszTörlés
  • Lamilla1/5/12 00:03

    Őszintén szólva engem mint egyszerű olvasót rettenetesen idegesítenek azok a hibák amiket felsoroltál, főleg az iszonytató helyesírási hibák meg a cosmós ugye csajok típusú dolgok (mondjuk ez személyiségfüggő). Szerintem nem az életkortól függ hogy mit vár el az olvasó, de ha valaki csinál 5 fotót egy MAC-es fekete papírdobozról, és leírja hogy ez egy matt fekete papírdoboz az már azért sok, mert nem vagyok teljesen hülye. Azt sem szeretem ha nincs rendesen kipróbálva egy termék és úgy ír róla valaki - láttam már olyat hogy egy szemceruzát nem próbált ki valaki csak a kezén, de ott nagyon tartós volt...
    Nem árt ha valakinek szórakoztató a stílusa, de ha nem személyiségből fakad a dolog akkor szerintem inkább nem kell erőltetni, mert nagyon átlátszó és idegesítő. Nem szeretem ha valaki rinyál hogy nem írnak megjegyzést neki és miért nem (attól még lehet jó egy bejegyzés, csak nincs hozzáfűznivalóm, bár tudom hogy nagyon jó látni hogy az emberek hozzászólnak egy poszthoz, de ez van, ilyenek vagyunk), hogy miért nem kap ingyenterméket, miért nem hívják meg stb.
    Egyébként kicsit furcsa, de egy-egy poszt után a kommentelők többsége szintén blogger, valahogy a bloggerek a bloggereknek kommentelnek, az olvasók meg olvasnak.
    Azt még mindenképpen szerettem volna elmondani, hogy a blogod nagyon nagy fejlődésen ment keresztül, előtte is nagyon szerettem , de most valahogy információdúsabb és szórakoztatóbb, és csak így tovább :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. barbi1/5/12 11:50

      Egy gondolatot a számból vettél ki: a bloggerek kommentelnek, az olvasók olvasnak nagyrészt. Rengeteg blogot olvasok, de elég keveset írok egy-egy poszt után - főleg ahhoz viszonyítva, amit szoktam látni, hogy van, akit látok, hogy kb mindenhova :D

      Egyébként nagyon jó poszt, tetszik, hogy máshonnan fogtad meg a dolgot.
      Bár alapvetően falra mászok a női magazinos stílustól, de van, akinek jól áll, vagy amolyan természetesnek tűnik tőle, hogy kicsit csacsogósabban ír, de az ő írásait meg pont ezért szeretem olvasni.
      És én értékelem a humort. Még akkor is, ha amolyan kicsit sajátos-elvont :)

      Törlés
    Válasz
  • Miss Évi3/5/12 16:21

    Csatlakozom az előttem szólókhoz, tetszik a poszt :)
    Én már egyszer blogoltam, csak akkor teljesen más stílusban és tartalommal, most újra kezdem és ehhez sokat segített ez az írás. A saját stílusom úgy gondolom meg van, ez remélem majd fog még csiszolódni. Amiben nekem az írásod most segített az az, hogy adott egy kis lendületet, hogy csináljam az elképzelésemnek megfelelően azt amit szeretnék, hisz ez egy blog lényege.
    És lehet kicsit hosszabb volt amit írtál az átlagosnál (mi számít annak?), de én végig olvastam mert érdekelt és jól van megírva, és szerintem ez a lényeg :)

    VálaszTörlés
  • Satine18/5/12 10:56

    Nagyon izgalmas bejegyzés volt - főleg azért tetszett, mert egy csomó dolgot hasonlóan gondolok.
    Amit én gyűlölök, az a címbe leírom, hogy miről fogok írni, majd az első mondat: "most akkor az xy terméket fogom nektek bemutatni ebben a mai cikkben". Mit egy főzős műsorban... "megtanuljuk, hogyan készítsük el a pekingi kacsát". Címet adni nehéz, de ha a termék neve a cím, akkor ne szaporítsuk feleslegesen a szót.
    Én sajnos hajlamos vagyok a túlírásra és a túl szigorú fogalmazásra, de ez stílusfüggő. Ha megfeszülök se tudok könnyed és laza lenni - az egyébként úgyis érződik.
    Calo(z)-zal értek egyet: a tininyelv a tiniké, majd kinövik, ennek ellenére mindig elkezd ugrálni bennem a népnevelő, amikor a 'nah, hol is tartottam' mondatokat olvasom. A blogolás - szerintem - egyfajta nyelvi igényességre is tanít, legalábbis jó esetben.

    VálaszTörlés
  • Letti23/5/12 18:29

    Ezen a bejegyzésen még fogok egy darabig agyalni, olyan sok megszívlelendő tanács van benne. Köszönöm! :-)

    VálaszTörlés
  • Megjegyzés hozzáadása
    Továbbiak betöltése...